Bejelentés


0620 405 7574 Rendezett pénzügyek mindenkinek !











osztrák , adóvisszatérítés , adóbevallás , ausztria, adójog,

Személyes időpontegyeztetés ingyenes tanácsadásra :0043650 4006385 , 0036 20 4057574 ADÓZÁS - 2010-es ADÓÉV A 2010-ES ADÓÉVET ÉRINTÕ VÁLTOZÁSOK 1. Papíron benyújtott bevallás kizárólag az eredeti, hivatalos nyomtatványon Az adóbevallás benyújtására továbbra is két lehetõség van: a Finanzonline rendszeren keresztül elektronikus formában benyújtott bevallás mellett papír formában lehet benyújtani a bevallást. a 2010-es adóévtõl azonban papíron kizárólag a Finanzamt eredeti nyomtatványán lehet megtenni (a korábbi évektõl eltérõen a nyomtatvány letöltésére és a kinyomtatott bevallás beküldésére már nincs mód). Ennek oka a nyomtatványok elektronikus beolvasásának bevezetése, amely gyorsabb feldolgozást tesz lehetõvé. 2. Több gyermek után járó pótlék (Mehrkindzuschlag) - Összege a 2010-es adóévben csökkent: 20 euró havonta (2009-ben 36,40 euró) - kérelmezése 2010-tõl külön nyomtatványon történik: E4-es nyomtatvány 3. A munkavállalói adóbevallás a tavalyi évhez hasonlóan 2010-ben is 3 nyomtatványból áll l1 fõnyomtatvány: munkavállalói adóbevallás l1i melléklet a következõ esetekben kell csatolni: az önálló tevékenységnek nem minõsülõ munkavégzésbõl származó és adóelõleg-levonással nem érintett jövedelmek bevallására meghatározott határon átnyúló kritériumok teljesülése esetén szükséges kiegészítõ adatok megadására ? korlátlan adókötelezettség iránti kérelem benyújtására (Ha ausztriában dolgozik, azonban nincs egész évben lakcíme Ausztriában ezt a nyomtatványt csatolnia kell a NAV által kiállított jövedelemigazolással együtt!) l1k melléklet (gyermekenként egy példány) a következõ esetekben kell csatolni: a gyermekek után járó adómentes összeg (Kinderfreibetrag), a tartásdíj adókedvezménye (Unterhaltsabsetzbetrag) és a gyermekekhez kapcsolódó rendkívüli terhek miatti adókedvezmény igénybevételéhez, illetve a munkaadó által a gyermekneveléshez adott hozzájárulás utólagos megadóztatásához MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK ADÓZÁSA AUSZTRIÁBAN az ausztriában szerzett, nem önálló munkavégzésbõl származó jövedelmek után bér-jövedelemadót (Lohnsteuer) kell fizetni. Nem önálló munkavégzésbõl származó jövedelmek: ? a munkavállalók bére, fizetése (fennálló vagy korábbi munkaviszonyból) ? nyugdíjak ? táppénz Ezen jövedelmek után a jövedelemadót a kifizetõ vonja le és fizeti meg az adóhatóság felé (pl. bér esetén a munkáltató). Az ilyen adóköteles jövedelmek mellett vannak adómentes jövedelmek is. Nem kell adót fizetni többek között a következõ jövedelmek után: ? családi pótlék ? gyes ? terhességi-gyermekágyi segély (Wochengeld) ? baleseti nyugdíj ? ápolási díj ? borravaló Adózási szempontból léteznek továbbá olyan kiadások, amelyek csökkentik az adóköteles jövedelmet. ilyenek bizonyos, a munkaviszonyhoz kapcsolódó kiadások, egyéb kiadások, vagy olyanok, amelyek rendkívüli megterhelést jelentenek. Ausztriában a munkaviszonyból származó jövedelmeket az adóhatóság felé a munkáltató igazolja, így a magyarországi rendszerrel ellentétben kizárólag munkaviszonyból származó jövedelmek esetén a munkavállalónak nem kell adóbevallást benyújtania. Az adót(Lohnsteuer) a bérébõl folyamatosan levonja a munkáltató, és megteszi a szükséges jelentéseket is a Finanzamt felé, így a legtöbb esetben a munkavállalónak nincs teendõje e tekintetben. Bizonyos esetekben, amikor a munkavállaló az adott évben egyszerre több helyrõl kap juttatást, vagy a munkaviszonya mellett önálló tevékenységbõl is származik jövedelme, kötelezõ adóbevallást benyújtania. Lásd ?kötelezõ adóbevallás? fejezet. Lehetõség van azonban arra, hogy a munkavállaló önkéntesen nyújtson be adóbevallást, melyben érvényesíthet olyan adókedvezményeket, amelyek nem automatikusan, csak kérelmezés esetén járnak (pl. családi adókedvezmények) továbbá különbözõ adócsökkentõ kiadásokat (utazási költség, biztosítások, szakszervezeti tagdíj, stb.). Ekkor az elõzetesen megállapított adót újraszámolják, és az esetleges különbözet visszatérítésre kerül. Ausztriában a munkaviszonyból származó jövedelem évi 11.000 euróig (2008.12.31-ig 10.000 euróig) adómentes, így akinek éves jövedelme ezt nem éri el, az a legtöbb 7 adókedvezményt nem tudja mibõl érvényesíteni. Azonban még ekkor is érdemes adóbevallást benyújtani, mert a ?negatívadó? intézménye miatt még így is lehetséges visszatérítés (lásd ?negatívadó? fejezet). A bér-jövedelemadó sávok 2010-ben a következõképpen alakulnak: Éves jövedelem Jövedelemadó, az adókedvezmények figyelembe vétele nélkül Maximális adókulcs (Grenzsteuersatz) 1 11.000 0 0,000 % 11.000 25.000 [(Jövedelem 11.000) x 5.110] / 14.000 36,500 % 25.000 60.000 [((Jövedelem 25.000) x 15.125) / 35.000] + 5.110 43,214 % 60.000 felett (Jövedelem 60.000) x 0,5 + 20.235 50,000 % Mikor nem érdemes adóbevallást benyújtani? Abban az esetben nem érdemes önkéntesen adóbevallást benyújtani, ha a munkavállaló Ausztriában korlátozottan adókötelesnek minõsül (nem rendelkezik Ausztriában lakóhellyel), és nincs lehetõsége kérelmezni, hogy korlátlanul adókötelesként kezelje õt a Finanzamt (90 %-os illetve 11.000 eurós jövedelemkorlát). Lásd ?korlátozott és korlátlan adókötelezettség? fejezet. Mi a teendõ hibásan benyújtott bevallás esetén? A bevallás feldolgozása után a Finanzamt küld Önnek errõl egy határozatot (Steuerbescheid). A határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül van lehetõség írásban vagy személyesen észrevételt tenni, a bevallást javítani, vagy a bevallást visszavonni (ez utóbbi lehetõség csak akkor áll fenn, ha önkéntes adóbevallásról van szó). Minden esetben figyelmesen olvassa át a határozatot: ellenõrizze, hogy az összegek és a figyelembe vett adókedvezmények helyesek-e, illetve fontos, hogy a végösszeg ? nulla (az elõzetesen megállapított adó nem változik), ? adóvisszatérítés (Gutschrift) vagy ? fizetési kötelezettség (Nachforderung, Nachzahlung). SZEMÉLYES (KORLÁTOZOTT ÉS KORLÁTLAN) ADÓKÖTELEZETTSÉG Ki minõsül korlátlanul adókötelesnek Ausztriában? Mindenki, aki ausztriában állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezik (állampolgárságtól függetlenül). Ki minõsül korlátozottan adókötelesnek Ausztriában? Azon személyek, akiknek Ausztriában (pl. Munkabér) vagy Ausztriából (pl. Nyugdíj) jövedelmük van, de nem rendelkeznek ausztriában sem állandó, sem ideiglenes lakóhellyel. Hat hónap ausztriai tartózkodás után visszamenõleg életbe lép a korlátlan adókötelezettség (az adott évre vonatkozóan). Miben nyilvánul meg a korlátozottan adóköteles státusz? Az ausztriában szerzett jövedelem adózásánál eltérõ szabályok vonatkoznak a korlátozottan és a korlátlanul adóköteles személyekre: ? korlátozottan adóköteles személyek nem tudják igénybe venni többek között az egyedül keresõknek és a gyermeküket egyedül nevelõknek járó adókedvezményt, a gyermektartási adókedvezményt és a rendkívüli terheket. ? a legjelentõsebb különbség azonban az, hogy korlátozottan adóköteles személyek az adóalapból levonandó adómentes sáv alacsonyabb. Technikailag ez úgy valósul meg, hogy adóbevallás (Arbeitnehmerveranlagung ? l1 vagy E7) benyújtásakor az adóalaphoz 9.000 (2008-as adóévig 8.000) eurót hozzászámítanak, és eszerint kerül az adóösszeg megállapításra (§ 102 abs. 3 Estg 1988). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóbevallás benyújtása után a kapott határozatban esetleg nem adóvisszatérítés szerepel, hanem akár több száz eurós befizetendõ adóhátralék. Erre azért kerül sor, mert az adómentes jövedelemsávot (létminimum) alapvetõen annak az államnak kell figyelembe vennie, amelyben az adóalany lakhelye van (jelen esetben Magyarország). Így az Ausztriában érvényes 11.000 (2008-as adóévig 10.000) eurós adómentes sáv helyett a korlátozottan adókötelesek jövedelme csak 2.000 euróig adómentes. Ez a szabály a 2005-ös adóévtõl érvényes, a korábbi évekre vonatkozóan nem. A 9.000 euró hozzászámítása és az ebbõl adódó adótöbblet megfizetése elkerülhetõ a korlátlan adókötelezettség alá való átjelentkezéssel! Hogyan jelentkezhetek át korlátlan adókötelezettség alá? (Option zur unbeschränkten steuerpflicht) Az átjelentkezés feltétele: az Eu (vagy Egt) tagországainak állampolgárai, akiknek bár nincs lakhelyük ausztriában, de az adott évben megszerzett jövedelmük legalább 90 százaléka Ausztriából származik (tehát külföldön szerzett jövedelmük nem több, mint 10 százaléka az összes jövedelmüknek vagy nem több, mint 11.000 (2008-as adóévig 10.000) euró) átjelentkezhetnek korlátlan adókötelezettség alá. Az átjelentkezés módja: kérelem benyújtása a Finanzamthoz, hogy korlátlanul adóköteles személyként kezeljenek: ? a 2009. És 2010. Évekre nézve az l1i melléklet kitöltésével és csatolásával. ? a 2007-es és 2008-as évek tekintetében magán az adóbevalláson tehetõ meg ez a nyilatkozat (?Antrag auf Behandlung als unbeschränkt Steuerpflichtige...?), ? 2006. évre vonatkozóan külön nyomtatványon: ?Option zur unbeschränkten Steuerpflicht für EU-Staatsbürger ohne Wohnsitz und gewöhnlichen Aufenthalt in Österreich?. A kérelem mellett az adóbevalláshoz csatolni kell az illetékes külföldi adóhatóság (NAV) jövedelemigazolását (E9-es nyomtatvány) a külföldön szerzett jövedelmekrõl. Hol és hogyan kell beszereznem az E9 jövedelemigazolást Magyarországon? Az E9-es jövedelemigazolás letölthetõ internetrõl, illetve megtalálható a Finanzamt kirendeltségein és az IGR-irodákban. A nyomtatvány elsõ oldalán a megfelelõ rovatokat ki kell tölteni (az oldal közepén lévõ aláírással bezárólag), és az illetékes NAV-nál leigazoltatni. Az E9-es jövedelemigazolást az adóhatóság azonban csak akkor tudja kiadni, ha az adott adóévrõl jövedelemadó (SZJA) bevallás lett benyújtva. Amennyiben nem lett benyújtva (ha Magyarországon nem keletkezett jövedelem, nem volna kötelezõ), akkor ezt is be kell nyújtani (az SZJA-bevallásban fel kell tüntetni az Ausztriában szerzett éves bruttó jövedelmet, forintra átszámítva, mint adóalapot képezõ, de adóterhet nem viselõ jövedelmet). Kell-e magyarországon adót fizetnem az ausztriai munkabérbõl származó jövedelmem után? Magyarország és Ausztria között létezik egyezmény a kettõs adóztatás elkerülésérõl, így ennek értelmében az Ausztriában adózott jövedelem mentesül Magyarországon az adófizetés alól. A belföldön adóztatható jövedelem utáni adó kiszámításánál azonban az Ausztriában szerzett jövedelem is beletartozik az összevont adóalapba. Ha Ausztria mellett Magyarországon is szerzett jövedelmet: Elõfordulhat, hogy a Magyarországon megszerzett jövedelem adójának megállapításánál a külföldön szerzett jövedelem figyelembevétele miatt plusz adó fizetésére kerülhet sor (összevont adóalap) Ha csak Ausztriából származik jövedelme, Magyarországon nem szerzett jövedelmet: Magyarországon nem kell adót fizetnie. Kell-e ausztriában adót fizetnem a Magyarországon szerzett jövedelmem után? Ausztriában a korlátlan adókötelezettség ellenére is csak az Ausztriában szerzett jövedelmeket adóztatják meg. KÖTELEZÕ ADÓBEVALLÁS Ausztriában a munkavállalóknak csak bizonyos esetekben kell adóbevallást (arbeitnehmerveranlagung) benyújtaniuk. Mely esetekben köteles A munkavállaló adóbevallást benyújtani? ? Ha az adott naptári évben egyidejûleg (akár csak rövid ideig is) két vagy több helyrõl származik adóköteles jövedelme, amelyek együttes összege több, mint 12.000 ? (2005 és 2008 között 10.900 ?, 2004-ben 10.000 ?); ? ha az adott adóévben: ? táppénzt kapott, ? katonai díjazásról szóló törvény szerinti kifizetésben részesült (pl. Csapatgyakorlat), ? a munkahelye fizetésképtelensége esetén az IAF csõdalapból történt kifizetés (felszámolási vagy csõdeljáráskor), ? kötelezõ társadalombiztosítási járulékokat fizettek vissza, ? a BUAK részérõl bizonyos jellegû kifizetések történtek; ? ha a munkaadó a havi bérelszámolásnál figyelembe vette az egyedül keresõknek (Alleinverdienerabsetzbetrag) vagy egyedül nevelõknek járó (Alleinerzieherabsetzbetrag) adókedvezményt, azonban az erre jogosító feltételek nem álltak fenn vagy megszûntek; ? ha a munkaadója a havi bérelszámolásnál figyelembe vette az ingázó átalányt (Pendlerpauschale), azonban az erre jogosító feltételek nem álltak fenn vagy megszûntek; ? ha az adóhivatal jövedelemadó-bevallást küld, azt minden esetben ki kell tölteni és beküldeni; ? ha a béradó-köteles (munkaviszonyból származó) jövedelmén túl más jövedelme is van, melynek összege az adott adóévben több, mint 730 ? és az adóköteles jövedelme több, mint 12.000 ? (2005 és 2008 között 10.900 ?, 2004-ben 10.000 ?) >> E1 és E1a nyomtatványon kell bevallást benyújtani a következõ év április 30-ig (online bevallás esetén június 30-ig). A 2010. évre vonatkozó kötelezõ munkavállalói adóbevallást papíralapon alapvetõen 2011. május 2-áig kell benyújtani, de legkésõbb a 2011. szeptember 30-ai póthatáridõig. E póthatáridõ elmulasztása esetén a Finanzamt vagy becslési eljárást folytat le, így megállapítva az Ön 2010. évi adóját, vagy 2011. õszén felhívja Önt a 2010. évi adóbevallás pótlólagos benyújtására (akár késedelmi bírság kiszabási lehetõséggel). Amennyiben ezek a feltételek nem állnak fenn, a munkavállalónak Ausztriában nem kötelezõ adóbevallást készítenie. ADÓVISSZATÉRÍTÉS Lehetõség van azonban arra, hogy az adóbevallást önként nyújtsa be a munkavállaló, Akkor is, ha az nem volna kötelezõ: ezzel kérvényezi azt, hogy az adóhivatal (Finanzamt) Az adott adóévre újból számolja ki az adó összegét. Ennek során a munkavállaló az Adóbevallási nyomtatványon (l1) feltüntethet olyan elszámolható költségeket, amelyek Adott esetben csökkenthetik az adót, így adó-visszatérítésre kerülhet sor. Mely esetekben érdemes önkéntes munkavállalói adóbevallást benyújtani: mikor számíthat a munkavállaló rendszerint jóváírásra (Gutschrift), vagyis adó-visszatérítésre? ? ha Ön egyedül keresõ vagy gyermekeit egyedül nevelõ; ? ha igénybe veheti a több (legalább 3) gyermek után járó pótlékot (mehrkindzuschlag); ? ha érvényesíthet a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadásokat (Werbungskosten), különleges kiadásokat (Sonderausgaben) vagy rendkívüli terheket (außergewöhnliche Belastungen). Pl. Ingázó átalány, szakszervezeti tagdíj, bizonyos önkéntes ausztriai biztosítási díjak, kettõs háztartásvezetés költségei stb.; ? egy vagy több gyermek után tartást fizet; ? alacsony jövedelme miatt év közben bérébõl társadalombiztosítási járulékot vontak le, de adót (Lohnsteuer) nem: ?negatív adó?; ? ha a munkabére év közben változott (pl. Több munkahelye volt) vagy munkaviszonya nem tartott egész évben. Az önkéntes munkavállalói adóbevallást az l1 nyomtatványon, 5 éven belül lehet benyújtani. Vagyis a 2010 vonatkozó adóbevallását 2015.12.31-ig adhatja be, illetve 2011.12.31-ig még visszamenõleg a 2006-os bevallás is benyújtható. Kell-e igazolásokat csatolni Az adóbevalláshoz? Igazolásokat és egyéb mellékleteket nem kell csatolni az adóbevalláshoz, azonban 7 évig meg kell õrizni és egy esetleges ellenõrzésnél be kell tudni mutatni õket. Kivételt képeznek a következõ igazolások, melyeket adott esetben csatolni kell / javasolt: ? E9 (adózó részére, illetve avab vagy több gyermek után járó pótlék esetén házastárs/élettárs részére vonatkozóan is) ? l34 ? Option zur unbeschränkten steuerpflicht (olyan korábbi bevallásoknál, melyeken nem szerepel rovatként) Milyen kiadásokat, kedvezményeket érvényesíthetek az adóbevallásban, ezzel csökkentve az adómat? A következõket lehet a munkavállalói adóbevallásban érvényesíteni: ? adókedvezmények ? Absetzbeträge ? külön kiadások ? Sonderausgaben ? jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások ? Werbungskosten ? rendkívüli terhek ? außergewöhnliche Belastungen Adókedvezmények ? Absetzbeträge Az egyes adókedvezmények összege közvetlenül a fizetendõ adóból (Lohnsteuer) kerül levonásra (teljes összegben érvényesülnek), ellentétben az elszámolt kiadásokkal, melyek az adóalapot csökkentik, így tényleges hatásuk az éves jövedelem mértékének függvénye. Automatikusan figyelembe vett Adókedvezmények (A munkáltató által illetve munkavállalói adóbevallásnál): ? munkavállalói adókedvezmény (Arbeitnehmerabsetzbetrag) vagy határon túl dolgozók adókedvezménye (Grenzgängerabsetzbetrag) - éves összege 54 ? ? utazási költségekhez kapcsolódó adókedvezmény (verkehrsabsetzbetrag) - éves összege 291 ? ? nyugdíjasok adókedvezménye (Pensionistenabsetzbetrag) - éves összege legfeljebb 400 ? (a 2011-es adóévtõl a legmagasabb éves összege 764 ?) Kérelemre figyelembe vett adókedvezmények (jogosultság esetén): ? egyedül keresõk adókedvezménye (Alleinverdienerabsetzbetrag ? avab) ? gyermeket egyedül nevelõk adókedvezménye (Alleinerzieherabsetzbetrag) ? több gyermek után járó pótlék (Mehrkindzuschlag) ? gyermektartási adókedvezmény (Unterhaltsabsetzbetrag) ? gyermek után járó adókedvezmény (Kinderabsetzbetrag) Egyedül keresõk adókedvezménye (Alleinverdienerabsetzbetrag ? AVAB) Az adókedvezményre jogosult: A) gyermek nélküli család esetén az alábbi feltételek mellett: ? az adott naptári évben hat hónapnál hosszabb ideig házas, ? házastársától nem él állandó jelleggel külön, ? házastársának éves keresete nem haladja meg a 2.200 eurót (Zuverdienstgrenze). B) gyermekes család esetén az alábbi feltételek mellett: ? az adott naptári évben legalább egy gyermek után, legalább 7 hónapig kap családi pótlékot, ? az adott naptári évben ugyanezen idõszakban hat hónapnál hosszabb ideig házasságban vagy élettársi viszonyban él, ? házas-, élettársának éves keresete nem haladja meg a 6.000 eurót (Zuverdienstgrenze). Beleszámít-e a gyes és a családi pótlék a házastárs / élettárs jövedelmébe? Nem, a gyes és a családi pótlék nem számít bele az egyedül keresõk adókedvezményénél a házastárs figyelembe vett jövedelmébe (Zuverdienstgrenze). Alapvetõen a partner adóköteles jövedelmeit veszik figyelembe, az adómentesek fõszabályként figyelmen kívül maradnak. Így nem számítanak bele a figyelembe vett jövedelembe a munkanélküli ellátások (Arbeitslosengeld, Notstandshilfe) sem. A fõszabály alóli kivételként azonban beleszámítják a terhességi-gyermekágyi segély (Wochengeld) összegét! Mekkora összeget jelent az egyedül keresõk, illetve a gyermeket egyedül nevelõk adókedvezménye? Amennyiben jogosult az adókedvezményre, az éves bérjövedelem adója a következõ összeggel csökken: 3 64 ? gyermek nélküli család esetén 494 ? egy gyermek esetén (aki után családi pótlékot kapnak) 669 ? két gyermek esetén (akik után családi pótlékot kapnak) + 220 ? a harmadik és minden további gyermek esetén (akik után családi pótlékot kapnak) A 2011-es adóévtõl gyermek nélküli család esetében megszûnik az egyedül keresõk adókedvezménye. Annak igazolására, hogy a házastárs jövedelme nem éri el a 2.200 illetve gyermekes családok esetén a 6.000 eurós határt, az adóbevalláshoz csatolni kell a házastárs Jövedelemigazolását (E9), amelyet a magyar adóhatóság állít ki. Mit kell tennem, ha elvesztem a jogosultságomat az egyedül keresõknek járó adókedvezményre (Amennyiben korábban a munkáltató figyelembe vette)? A jogosultsági feltételek megszûnése esetén 1 hónapon belül jelezni kell ezt a munkáltató felé az E30-as nyomtatványon. Mivel az adókedvezmény éves összeg, ezért a jogosultság megszûnése esetén az l1-es munkavállalói adóbevallást kötelezõ beadni az adott évrõl. Gyermeküket egyedül nevelõk adókedvezménye (Alleinerzieherabsetzbetrag ? AEAB) Az adókedvezményre jogosult, ha: ? az adott naptári évben legalább egy gyermek után legalább 7 hónapig kap családi pótlékot és ? az adott naptári évben ugyanezen idõszakban hat hónapnál hosszabb ideig nem él házasságban vagy élettársi viszonyban. Összege: ? megegyezik az egyedül keresõk adókedvezményével (lásd fenti táblázat). Az egyedül keresõknek vagy gyermeküket egyedül nevelõknek járó adókedvezményt igényelheti visszamenõleg az adóhivatalnál (Finanzamt) vagy a munkáltatójánál. Amennyiben az adókedvezményt már a munkáltatójánál érvényesítette, adóbevallás benyújtása esetén a nyomtatványon is jelölje be az igénylést, különben az Adóhivatal feltételezi, hogy Önnek az adott évben nem járt a kedvezmény. Több gyermek után járó pótlék (Mehrkindzuschlag) A pótlékra jogosult, ha: ? az adott naptári évben legalább három gyermek után kap családi pótlékot (legalább idõszakosan), ? a család jövedelme az elõzõ évben nem lépte túl az 55.000 eurót. A házastárs jövedelme akkor számít bele a család jövedelmébe, ha az adott naptári évben, amelyre a kérvényt benyújtják, több mint hat hónapot élt a közös háztartásban. Összege: ? 20 ? (2009-ben 36,40 ?) havonta a harmadik és minden további gyermek után. Igénylése: ? a 2010-es adóévtõl a több gyermek után járó pótlék igénylése külön nyomtatványon történik: E4-es nyomtatvány Gyermektartási adókedvezmény (Unterhaltsabsetzbetrag) Az adókedvezményre jogosult, ha: ? bizonyíthatóan fizeti a törvényes tartásdíjat egy olyan gyermek számára, aki ? nem tartozik a háztartásához és, ? után sem az igénylõnek, sem pedig a vele egy háztartásban élõ házas-, élettársának nem jár családi pótlék. Összege havonta: 2009.01.01.-tõl 2008.12.31-ig Az elsõ gyermek után 29,20 ? 25,50 ? Az elsõ gyermek után 43,80 ? 38,20 ? A harmadik és minden további eltartott gyermek után 58,40 ? 50,90 ? A gyermektartási adókedvezmény csak azokra a hónapokra vehetõ igénybe, amely hónapokban ténylegesen gyermektartás lett fizetve. Nagykorú gyermek után, aki után a külön élõ szülõ (már) nem kap családi pótlékot, nem jár gyermektartási adókedvezmény. Igénylése: az l1k nyomtatványon történik, melyet az l1 adóbevallással együtt kell benyújtani. Gyermek után járó adókedvezmény (Kinderabsetzbetrag) Az adókedvezményre jogosult, ha családi pótlékra jogosult. Összege: ? 58,40 ? (50,90 ? 2008.12.31-ig) havonta és gyermekenként, melyet a családi pótlékkal egyidejûleg fizetnek ki. Gyermekek után járó adóalap-csökkentõ összeg (Kinderfreibetrag) 2009. január elsejétõl azok az adózók, akik legalább egy gyermek után több mint hat hónapig kapnak családi pótlékot, gyermekenként évi 220 ? adóalap-csökkentõ összegre jogosultak. Ha mindkét szülõ igényli az adómentes összeget a gyermek után, úgy mindketten évi 132 eurót vehetnek igénybe. A Kinderfreibetrag-ot az adóbevallásban figyelembe veszik, Önnek a gyermek osztrák taj-számát (sv-nr.) Vagy ennek hiányában születési dátumát kell az adóbevallásban megadnia. A gyermekek után járó adókedvezménnyel (Kinderabsetzbetrag) ellentétben ? mely teljes összegben kerül kifizetésre ? a gyermekek után járó adómentes összeg az adóalapot csökkenti, így tényleges hatása a jövedelem függvénye. Igénylése: az l1k nyomtatványon történik, melyet az l1 adóbevallással együtt kell benyújtani NEGATÍVADÓ (Negativsteuer) Ha az év folyamán a bérbõl társadalombiztosítási járulékot (SV-Beiträge) vontak le, de jövedelemadót (Lohnsteuer) nem (alacsony keresetûek esetében), ilyen esetben is érdemes munkavállalói adóbevallást benyújtani. Az adóhivatal ugyanis visszatéríti a befizetett társadalombiztosítási járulék 10 százalékát, de legfeljebb 110 eurót. 2008-tól ezen felül azok a munkavállalók, akik legalább 1 hónapig jogosultak az ingázó átalányra, azonban keresetük az adómentes sávba esik, az adóbevallással ingázó pótlékot (Pendlerzuschlag) kapnak, amelynek összege legfeljebb 130 ?. A negatívadó (tb-visszatérítés és az ingázó pótlék együttes összege) legfeljebb 240 ?, de nem haladhatja meg a befizetett társadalombiztosítási járulék 15 %-át. Azon nyugdíjasok, akiknek csak a nyugdíjból származik jövedelmük, nem jogosultak negatívadóra. Azok a legalább egy gyermekes egyedül keresõk vagy egyedül nevelõk, akik a gyermek után legalább hét hónapig kaptak osztrák családi pótlékot az adott évben, a negatívadó keretében a gyermekek számának megfelelõ összegben jogosultak az egyedül keresõk/egyedül nevelõk adókedvezményére. (negatívadó esetében tehát a gyermek nélküli AVAB nem mûködik.) Külön kiadások ? Sonderausgaben A külön kiadások a jövedelemadóról szóló törvény alapján olyan magánjellegû kiadások, amelyek adókedvezményt jelenthetnek. A külön kiadások három csoportba sorolhatók: ? korlátozott összegben, negyedrészben érvényesíthetõ külön kiadások ? korlátlan összegben érvényesíthetõ külön kiadások ? korlátozott összegben érvényesíthetõ külön kiadások Korlátozott összegben, negyedrészben érvényesíthetõ külön kiadások: Ezek a kiadások évente összesen legfeljebb 2.920 ? összegig írhatók le az adóból. Az összeg megduplázódik, ha a kérelmezõ egyedül keresõknek vagy gyermeket egyedül nevelõknek járó adókedvezményre jogosult.Bizonyos feltételek mellett három gyermektõl a legmagasabb leírható összeg 1.460 euróval emelkedik (ez az 1.460 eurós összeg azonban minden esetben csak az egyik szülõnek jár). Az ezen csoportba tartozó külön kiadások összegének csak egynegyed része kerül beszámításra az adócsökkentésnél. (Önnek az adóbevallásban a teljes összeget kell megadnia, a kedvezményként figyelembe vehetõ értéket a Finanzamt kalkulálja ki!) 1. Személybiztosítások: Az adóból leírhatók a következõ jellegû személybiztosítások biztosítási díjai (a Biztosítótársaságok igazolásaiban szereplõ összegek): ? életbiztosítás halál esetére ? járadékbiztosítás élethosszig fizetett járadékkal ? ápolási biztosítás ? halál esetére és megélésre szóló tõkebiztosítás (bizonyos feltételek mellett) ? önkéntes egészségbiztosítás ? önkéntes balesetbiztosítás (utasbiztosítás is) ? önkéntes özvegyi-, árva-, gondozási- vagy elhalálozási pénztár ? önkéntes magasabb összegû biztosítás a kötelezõ nyugdíjbiztosítás keretében ? nyugdíjkassza vagy önkéntes nyugdíjbiztosítás (bizonyos feltételek mellett) Jelen kiadvány megjelenésének idõpontjában alapvetõen csak az Ausztriában megkötött biztosítások írhatók le az adóból, de javasoljuk, hogy az adott (akár Magyarországon kötött) biztosítására vonatkozóan további információért forduljon az illetékes Finanzamthoz. 2. Lakótér kialakítására vagy felújítására fordított kiadások: Az összes hozzájárulás összege, valamint a kölcsönök és kamatok visszafizetései, amelyek lakótér létesítésére vagy felújítására lettek kifizetve. Csak ausztriai lakóterek esetén számolható el! Lakótér kialakítására vagy felújítására fordított külön kiadásként elszámolhatók például: ? legalább nyolc évre lekötött összegek lakóhely létesítésére ? saját ház vagy saját lakás létesítésére fordított összegek ? lakótér felújítására fordított kiadások ? lakótér kialakítására vagy felújítására felvett hitelek visszafizetése, ill. ilyen hitelek kamatainak visszafizetése ? a közmûhálózatra való csatlakozás költségei (csatorna, víz, gáz, áram) ? telekköltségek, építési költségek (tervezés, kivitelezés, építõanyag költségei) ? lakótér felújítása esetén: üzembe helyezés és elõállítás Nem elszámolható azonban: ? a lakás berendezésének költségei (például bútorok, beépített konyha, szõnyeg) ? a kert kialakításának költségei ? a családi háztól különálló építmények (pl. Garázs vagy úszómedence a ház mellett) 3. Új részvények, lakástakarékossági részvények: Új részvényekhez ráfordítások, beleértve lakástakarékossági részvényeket, a részvényekre átváltható adóskötelezvényeket, illetve a részvételi jogokat a lakóháhépítés és a haszonélvezeti jegyek támogatásához azt az összeget lehet elszámolni, amely az ausztriai bank igazolásán szerepel (az adóból való levonhatóság feltételeit a banki igazolás rögzíti). Amennyiben az adóbevallásban nem érvényesít külön kiadásokat, a Finanzamt ebben az esetben is figyelembe vesz évi 60 ? átalányösszeget (Sonderausgabenpauschale). Ez a 60 eurós átalány határozza meg azt a minimum összeget, amelytõl kezdve a fent említett külön kiadások beszámítása ténylegesen csökkenti az adót: a 60 ? négyszerese (csak egynegyed rész számít bele) = 240 ?. Amennyiben 240 ? alatti összeget számol el ilyen kiadásként, az nem változtat az adón. Korlátlan összegben érvényesíthetõ külön kiadások: 1. A kötelezõ nyugdíjbiztosítás önkéntes tovább fizetése és biztosítási idõk utólagos vásárlása, bizonyos jellegû nyugdíjak vagy állandó terhek: Amennyiben olyan idõszakokban, amikor nem kötelezõ, Ön önkéntesen fizeti a nyugdíjjárulékokat, vagy tanulmányi idõszakokat ?vásárol? a nyugdíjhoz, akkor ezeket az összegeket elszámolhatja. Ugyanígy leírhatók bizonyos jellegû nyugdíjak (pl. életjáradék) vagy állandó terhek (pl. Használati jogok) 2. Adótanácsadási költségek Korlátozott összegben érvényesíthetõ külön kiadások: 1. Egyházi adók: a hivatalos egyházaknak és vallási közösségeknek fizetett hozzájárulások évente 200 ? összeghatárig (2008.12.31-ig évi 100 euróig) elszámolhatók. 2. Adományok: a támogatott szervezeteknek juttatott adományok az elõzõ évi jövedelem 10 százalékáig elszámolhatók az adóbevallásnál. A támogatott szervezetek listája megtalálható a www.bmf.gv.at honlapon, illetve tájékoztatást adnak a Finanzamt kirendeltségek. A jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások ? Werbungskosten A jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások olyan ráfordítások vagy költségek, amelyek a foglalkozáshoz kapcsolódnak. Ezért ilyen kiadásokat nem lehet elszámolni sem gyermekek, sem házastárs után. A jövedelem megszerzésére és megtartására fordított költségeket alapvetõen megfelelõ bizonylatokkal kell igazolni tudni (számlák, útnyilvántartás). Amennyiben ez a költségek természeténél fogva nem lehetséges, akkor elegendõ az összeget valószínûsíteni. Az adóbevalláshoz a számlákat nem kell csatolni, azonban 7 évig meg kell õket õrizni, mert az adóhatóság kérésére be kell mutatni a bizonylatokat. Átalányösszeg (Werbungskostenpauschale) Abban az esetben is, amikor nem tud jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadásokat elszámolni az adott évben, az éves adóalapból levonásra kerül 132 Euró. Ezt az összeget minden munkavállalónál automatikusan figyelembe veszik a bevallásnál. A jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások két csoportba oszthatók: Egy részük akkor is érvényesíthetõ a bevallásban, ha összegük nem éri el a 132 eurót: 1. Ingázó átalány (Pendlerpauschale): lásd ?Munkába járás útiköltségeinek elszámolása? 2. Szakszervezeti tagdíjak, egyéb szakmai szövetségi, illetve érdekképviseleti tagdíjak, valamint saját maga által befizetett társadalombiztosítási járulékok (például SVdGW), kivéve üzemi tanácsi járulék: Ha a szakszervezeti tagdíjat a munkáltató vonja le a bérelszámolásnál, ebben az esetben már nem kell az adóbevallásban feltüntetni. Amennyiben azonban a szakszervezeti tagdíjat közvetlenül a szakszervezetnek fizeti, érvényesítheti az adóbevallásában. A befizetett szakszervezeti tagdíjakról a szakszervezet igazolást küld Önnek. 3. Kötelezõ járulékok csekély mértékû foglalkoztatás alapján, illetve kötelezõ járulékok együtt biztosított hozzátartozók részére: Amennyiben 2010-ben havonta nem keres többet, mint a Geringfügigkeitsgrenze, azaz 366,33 euró (2011-ben 374,02 euró), akkor csekély mértékû foglalkoztatottnak minõsül. Eddig a határösszegig a munkáltató nem von le társadalombiztosítási járulékokat. Ha azonban több munkaviszonya van, és ezek összjövedelme együttesen meghaladja a határértéket, az egészségbiztosítási pénztár utólagosan járulékok fizetésére kötelezi: ezeket az összegeket le tudja írni az adóból. Ugyanígy leírható, ha önkéntes alapon fizeti meg a társadalombiztosítási járulékokat, vagy az Ön jogán biztosított hozzátartozók után fizeti a járulékot. Másik részük csak abban az esetben csökkentheti az adót, ha összesített összegük több, mint 132 ?: 1. Munkaeszközök: ide tartoznak például munkaruházat, munkaeszközök, szerszámok, számítógép, stb. A 400 ? alatti értékû munkaeszközök, szerszámok kis értékû tárgyi eszköznek minõsülnek, és a beszerzés évében teljes egészében elszámolhatók költségként. 400 ? érték felett csak értékcsökkenési leírásként (AFA) számolhatók el. Számítógép (és kiegészítõi) esetén például legalább 3 évre bontva lehet elszámolni a beszerzési költséget. Számítógép beszerzése akkor minõsül a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadásnak, ha használata egyértelmûen a foglalkozáshoz kapcsolódik (nem magáncélú). A számlákat 7 évig meg kell õrizni. 2. Szakirodalom: Hivatáshoz kapcsolódó, nyomtatott vagy elektronikus szakkönyvek költségei, kivéve általános jellegû mûvek (lexikon, újságok, stb.) A számlákat 7 évig meg kell õrizni. A számlán fel kell tüntetni a mû pontos címét. 3. Útiköltségek (a lakóhely és a munkahely közötti utakat kivéve): A munkából adódó utak költségei leírhatók (útiköltségek, ellátás költségei és szállásköltségek). Ha a munkáltató fizet költségtérítést (napidíj, km-pénz ?), akkor itt csak az adómentes összegig esetlegesen adódó különbözetet igényelheti. 4. Továbbképzés és az adóból levonható képzési költségek, átképzés: A képzések ráfordításai költségként leírhatók, ha továbbképzés, rokon szakmában való képzés vagy átfogó jellegû átképzés ráfordításairól van szó. Kizárólag, ha a képzés a munkavégzéshez szükséges vagy más szakmában való elhelyezkedéshez szükséges (csak hobbiként végzett képzés nem számolható el). Leírható költségek: ? tanfolyam díj ? útiköltség, napidíj, ? szakirodalom, jegyzetek ? szállásköltség ? munkaeszközök 5. Kettõs háztartásvezetés és a családhoz való hazautazás költségei: Lásd ?munkába járás útiköltségeinek elszámolása? 6. Egyéb, a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások (pl. Üzemi tanácsi járulék): Ha a bérelszámolásnál levonnak üzemi tanácsi járulékot (Betriebsratsumlage), akkor ezt az összeget az adóbevallásban érvényesítheti. Átalányösszeg egyes foglalkozási csoportok esetén (Berufsgruppenpauschale) Bizonyos foglalkozási csoportokhoz tartozó munkavállalók a tényleges költségeik helyett az adott foglalkozási csoportra vonatkozó átalányösszeget is elszámolhatják. Munkába járás útiköltségeinek elszámolása A munkába járás költségei alapvetõen a közlekedési adókedvezmény (Verkehrsabsetzbetrag) keretében érvényesíthetõk az adózásnál, ez automatikusan történik. ? napi jellegû ingázásnál (a feltételek teljesítése esetén) igénybe tudja venni a kis vagy a nagy ingázó átalányt. ? heti jellegû ingázásnál (ha a munkaviszonyhoz ausztriai lakcím szükséges) elszámolható a kettõs háztartásvezetés és családi hazautak költsége. A munkába járás tényleges költségei nem számolhatók el. Ingázó átalány (Pendlerpauschale) Kis és nagy ingázói átalány Azon munkavállalók esetében, akik a munkába járáshoz tömegközlekedési eszközt tudnak igénybe venni (és ez a körülmények figyelembevételével el is várható), az alacsonyabb összegû kis ingázó átalányt számolhatják el. Akiknél a tömegközlekedési eszköz használata nem elvárható (illetve egyáltalán nem lehetséges) a nagy ingázói átalányt számolhatják el. A tömegközlekedési eszköz használata alapvetõen nem elvárható, ha az útvonal több, mint felén nem jár tömegközlekedési eszköz, vagy ha túl sok idõt vesz igénybe (2-20 km esetén több mint 1,5 óra; 20-40 km esetén több mint 2 óra, 40 km felett több mint 2,5 óra). A nagy ingázó átalány esetén a lakóhely és a munkahely közötti leggyorsabb útvonal az irányadó. 1. Kis ingázó átalány igénybevételének feltételei ? a munkahely és a lakóhely közötti utat az adott hónapban legalább 11 napon megteszi, ? a munkahely és a lakóhely közötti távolság több, mint 20 km, ? tömegközlekedési eszköz használata lehetséges és elvárható. 2. Nagy ingázó átalány igénybevételének feltételei: ? a munkahely és a lakóhely közötti utat az adott hónapban legalább 11 napon megteszi, ? a munkahely és a lakóhely közötti távolság több, mint 2 km, ? a bérfizetési idõszakban tömegközlekedési eszköz használata alapvetõen nem elvárható. Több lakcímem is van. Melyiktõl számított útvonal szerint igényelhetem az ingázó átalányt? A munkahelyhez legközelebb esõ lakcímet kell alapul venni, függetlenül attól, hogy állandó vagy ideiglenes-e, illetve, hogy Ausztriában vagy Magyarországon van-e. FIGYELEM! AZ INGÁZÓ ÁTALÁNY TÁBLÁZATBAN SZEREPLÕ ÉRTÉKEI AZ ADÓALAPOT CSÖKKENTÕ TÉTELEK! A KIFIZETÉSRE KERÜLÕ ÖSSZEG AZ ÉVES JÖVEDELEM FÜGGVÉNYE. Az ingázó átalánynak (Pendlerpauschale) az adóba történõ beszámítását a munkáltatótól is lehet kérni, ekkor az adókedvezményt a következõ idõszakban a havi bérelszámolásnál figyelembe veszi a cég (visszamenõleg nem). Ezt az L34-es nyomtatványon lehet kérelmezni: kitöltve és aláírva le kell adni a munkáltatónak. A késõbbiekben az ingázó átalányt érintõ változásokat (pl. lakcímváltozás) egy hónapon belül jelezni kell a munkáltató felé. Utólag az ingázó átalány az L1 munkavállalói adóbevalláson érvényesíthetõ visszamenõleg 5 évre. KETTÕS HÁZTARTÁSVEZETÉS ÉS HAZAUTAZÁS A CSALÁDHOZ (Kosten für doppelte Haushaltsführung und Familienheimfahrten) Amennyiben olyan távolságra lakik a munkahelyétõl, hogy nem tud naponta hazajárni, akkor az adóbevallásban elszámolhatók a második lakás fenntartásának és a hazautazásoknak a költségei. a család lakóhelyeként, ?otthonként? az a lakcím tekinthetõ, amelyben házas- vagy élettársával közösen élnek, és amely az életének középpontja (Mittelpunkt des Lebensinteresses). A következõ feltételek teljesülése mellett igényelhetõ ? a munkahelye olyan távolságra van a lakóhelyétõl, hogy a napi hazajárás nem elvárható. Ez a távolság alapesetben 120 km, jogos indok esetén lehet kevesebb is. ? a család áttelepülése a munkahely közelébe a következõ indokok alapján nem elvárható: ? A házas- vagy élettárs a lakóhely közelében keresõ tevékenységet folytat, és éves jövedelme több, mint 2.200,- euró. ? Ön az ausztriai munka mellett keresõ tevékenységet folytat a lakóhelye közelében is. ? Ha bizonyossággal feltételezhetõ, hogy az ausztriai munka legfeljebb 4-5 évre korlátozódik. ? Ha a munkavégzés helyének megváltozása, vagy egy áthelyezés bármikor lehetséges (pl. építõipari munkák vagy munkaerõ-közvetítés). ? A család lakóhelyén a közös háztartásban eltartott, gondozott gyermekek élnek, és a teljes család átköltözése gazdasági okokból nem elvárható. ? Más nyomós ok gátolja a lakóhely áthelyezését (pl. ápolásra szoruló, a háztartásban élõ családtag gondozása). Ha a család áttelepülése a fenti okok egyike miatt nem elvárható, akkor a kettõs háztartásvezetés és a hazautak költsége tartósan leírható az adóalapból. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor ezek a költségek csak átmeneti jelleggel számolhatók el. Házastársi vagy élettársi viszonyban élõk legfeljebb 2 éves idõszakon keresztül, egyedülállók legfeljebb 6 hónapos idõszakon keresztül érvényesíthetik a költségeket. A kettõs háztartásvezetés címén elszámolható költségek ? ténylegesen felmerült lakásköltségek (pl. lakbér, rezsi, de elszámolható a szükséges lakberendezési tárgyak költsége is), összesen maximum havi 2.200,- ? mértékben ? hotelszoba költsége, maximum havi 2.200,- ? mértékben A családhoz való hazautazás jogcímén elszámolható költségek A családhoz való hazautak költségeire vonatkozóan a következõ szabály érvényesül: egyedülállók esetén havi egy hazaút, házastársi vagy élettársi viszonyban élõk esetén heti rendszerességû hazautak számolhatók el. Ténylegesen felmerült költségek számolhatók el kilométerpénz (Kilometergeld) formájában, de maximum az adott évi nagy ingázó átalány felsõ összeghatáráig. A kilométerpénz egy átalányösszeg mindazon költségek fedezésére, amelyek a saját gépjármû munkaviszonnyal kapcsolatos használatából adódnak (üzemanyag, amortizáció, szervízdíj, biztosítás, autópálya-matrica, parkolás díja, stb.), így a kilométerpénz elszámolása mellett ezek a költségek külön nem érvényesíthetõk. Kilométerpénz elszámolására utasok számára, valamint gyalog, illetve kerékpárral megtett utak esetén csak akkor van lehetõség, ha a szolgálati utat kifejezetten a munkáltató rendeli el, és rövidebb ideig tart, mint 24 óra. A kilométerpénz elszámolásához feltétlenül szükséges útnyilvántartást (Fahrtenbuch) vezetni, amelynek tartalmaznia kell legalább az alábbi adatokat: ? gépjármû (típus, rendszám, ...) ? az utazás dátuma ? indulás és érkezés idõpontja (az út idõtartama) ? megtett táv ? kiindulási és célállomás, útvonal ? (az utazás célja) ? aláírás A hazautak költségeinek elszámolásánál a munkáltató által fizetett adómentes útiköltség-térítést le kell vonni a tényleges költségekbõl. A kettõs háztartásvezetés és hazautak költsége nem számolható el, ha az igénylõ a lakóhelyen nem rendelkezik saját lakással (pl. a szülõknél lakik, nem fizet lakbért). Rendkívüli terhek ? Aussergewöhnliche Belastungen Bizonyos rendkívüli költségek, amelyek az adózó számára külön megterhelést jelentenek, szintén elszámolhatók az adóbevallásban. Egy ráfordítás vagy kiadás akkor jelent rendkívüli terhet, ha ? nem szokványos: magasabb mértékû, mint a hasonló jövedelmûek többségénél. ? kényszerû: vagyis a kiadást nem tudja elkerülni (pl. jogi vagy erkölcsi okok kényszerítik). amennyiben a kiadás önkéntes jellegû, vagy saját hibából keletkezik, akkor nem számolható el. ? számottevõen és negatívan befolyásolja a gazdasági teljesítõképességet (abban az esetben, ha a kiadások túllépik az az Öntõl elvárható önrész mértékét). Egyes rendkívüli terhek esetén a kiadások egy részét Önnek kell viselnie (önrész ? Selbstbehalt). Ez jövedelemtõl függõen alapesetben 6 és 12 százalék között változik. Ezen kiadások esetén csak az önrészt meghaladó összeg csökkenti az adóalapot. az önrészt a Finanzamt számolja ki az adóbevallás feldolgozása során. más rendkívüli terheknél (pl. fogyatékosság, katasztrófakárok esetén) nem kerül levonásra önrész. Rendkívüli terhek önrésszel: 1. Betegséghez kapcsolódó költségek: ? orvosi és kórházi díjak ? gyógyszerek költségei ? gyógyászati segédeszközök (kerekesszék, hallókészülék) ? fogpótlás, fogászati kezelés ? szülés költségei ? útiköltségek az orvoshoz vagy a kórházba 2. Temetkezési költségek: a hagyatékkal nem fedezett temetkezési költségek max. 4.000 euróig leírhatók. 3. Gyermekgondozási költségek: A gyermek állami vagy magán gyermekgondozási intézményben (óvoda, bölcsõde, kollégium) való elhelyezésének, vagy szakképzett óvónõ megbízásának költségeit 2009 elõtt csak egyedül nevelõk vehették igénybe. 2009-tõl gyermekenként 2.300 euróig leírhatók a gyermekgondozás tényleges költségei a következõ feltételek teljesülése mellett: ? a gyermek az adott év kezdetén (amire az adóbevallás vonatkozik) még nem töltötte be a 10. életévét és, ? Ön több mint 6 hónapig kapott családi pótlékot (vagy több mint hat hónapig jogosult gyermektartás után járó adókedvezményre) a gyermek után 4. Gyógykezelés költségei: kizárólag betegséggel összefüggésben vagy gyógyászati indokkal érvényesíthetõk. 5. Egyéb rendkívüli terhek Rendkívüli terhek önrész nélkül: 1. Katasztrófakárok: Például: árvízkárok, földcsuszamlás, viharkárok stb. Elszámolhatók a helyreállítás költségei és a pótlás beszerzésének költségei, amennyiben ezeket nem fedezi biztosítás vagy állami segélyalap.26 2. Gyermektartás fizetések összege: azon gyermekek részére, akik állandó jelleggel külföldön (nem Eu/Egt államban, illetve nem svájcban) tartózkodnak, és akik részére sem gyermek után járó, sem gyermektartás után járó adókedvezmény nem jár. 3. A gyermek lakóhelytõl távol történõ szakképzésének költségei elszámolhatók, ha a lakóhely közelében nincs megfelelõ képzõ intézmény. minden megkezdett tanulmányi hónap után 110 ? adómentes összeg igényelhetõ (teljes iskolaév esetén a nyári hónapokra is). Alapvetõen 80 km-nél messzebb lévõ iskola esetén jár az átalányösszeg, ennél közelebb lévõ iskola esetén csak akkor, ha az oda- vagy visszaút több mint egy órát vesz igénybe, vagy ha iskolások esetén 25 km-en belül nincs megfelelõ képzõintézmény és külön szállásra van szükség (pl. kollégium). külföldi tanintézmény esetén csak akkor, ha Ausztriában nincs ilyen jellegû oktatás. 4. Fogyatékosság (legalább 25 százalékos): lásd következõ fejezet Rendkívüli terhek fogyatékosság esetén Testi vagy szellemi fogyatékosságból származó többletköltségek elszámolhatók rendkívüli teherként. Az egyedül keresõk házas(élet-)társuk legalább 25 százalékos fogyatékosságának költségeit is érvényesíthetik. ugyanígy érvényesíthetõk olyan gyermek legalább 25 százalékos fogyatékosságának költségei, aki után családi pótlékot vagy gyermektartás után járó adókedvezményt kap. A fogyatékosság igazolása: A fogyatékosságot és a munkaképesség-csökkenés mértékét hatósági igazolással kell bizonyítani. ilyen igazolás kiállítására jogosult: ? tartományi elnök (Landeshauptfrau / Landeshauptmann): azok esetén, akik áldozati nyugdíjban részesülnek ? társadalombiztosító: munkabaleset vagy munkaköri megbetegedés esetén ? szociális ügyek és fogyatékosok ügyeinek szövetségi hivatala (Bundesamt für Soziales und Behindertenwesen): minden egyéb ügyben, valamint eltérõ jellegû fogyatékosságok együttes fennállása esetén A fogyatékosság igazolására megfelel a fogyatékossági igazolvány (Behindertenpass) vagy a kiállítását megtagadó határozat (melyben feltüntetésre kerül a fogyatékosság mértéke). Elszámolhatók a fogyatékosságból következõ tényleges költségek vagy, ha a fogyatékosság illetve munkaképesség-csökkenés mértéke legalább 25 százalékos, igénybe vehetõk átalányozott adómentes összegek is: A fogyatékosság mértéke Éves átalányösszeg 25-34 % 75 ? 35-44 % 99 ? 44-54 % 243 ? 55-64 % 294 ? 65-74 % 363 ? 75-84 % 435 ? 85-94 % 507 ? 94 % felett 726 ? Nem jogosult a fenti átalányösszegekre, ha ápolási díjban (Pflegegeld) részesül. További átalányösszegek is igénybe vehetõk, ha a feltételek teljesülnek (ápolási díj mellett is): ? Diétás étkezés (speciális étrend) utáni átalányösszeg számolható el, ha a következõ betegségek esetén az orvos speciális étrendet ír elõ, s ennek szükségességét hivatalos iratok alátámasztják: cukorbetegség, tbC, gluténintolerancia vagy AIDS - 70 ? havonta epe-, máj- vagy vesebaj - 51 ? havonta gyomorbetegség vagy egyéb belsõ szervi megbetegedés - 42 ? havonta ? mozgáskorlátozottak átalányösszege saját gépjármû használata esetén: havi 153 ? átalányozott adómentes összegre jogosult, ha tömegközlekedési eszköz igénybevétele nem elvárható és így a mozgáskorlátozottság révén saját gépjármûve használ. ? mozgáskorlátozottak átalányösszege taxi használata esetén: ha legalább 50 százalékos mozgáskorlátozott, és nem rendelkezik saját gépjármûvel, a taxiutak költségeit legfeljebb 153 ? összegig leírhatja. a tényleges költségeket a taxiszámlákkal kell igazolni. Az átalányozott adómentes összegeken túl elszámolhatók a gyógyászati segédeszközök, illetve gyógykezelések költségei is: ? gyógyászati segédeszközök: nem rendszeresen felmerülõ kiadások, pl. kerekesszék, hallókészülék ? gyógykezelés költségei: ? Orvosi költségek ? Kórházi költségek ? Orvos által elrendelt gyógykezelések költségei ? Gyógyszerek, melyek összefüggnek a fogyatékossággal Ha az átalányösszegek helyett a fogyatékosság tényleges költségeit kívánja elszámolni: a költségszámlákat meg kell õrizni és a Finanzamt kérésére be kell mutatni. Rendkívüli terhek gyermek fogyatékossága esetén A fogyatékosság mértékétõl függõen különbözõ átalányozott adómentes összegek vehetõk igénybe, amelyekbõl ? 25%-ot meghaladó mértékû fogyatékosság esetén ? nem kerül levonásra önrész. A fogyatékosság mértéke legfeljebb 24 % A gyermek akkor minõsül fogyatékosnak, ha mértéke legalább 25 százalék. Ez alatt csak a fogyatékossággal ténylegesen összefüggõ költségek számolhatók el az adóbevallás 730-as rovatában. Ezekbõl a költségekbõl levonásra kerül az önrész. A fogyatékosság mértéke 25 ? 49 % Ha a gyermek fogyatékossága ezen értékek között van, akkor a ?rendkívüli terhek fogyatékosság esetén? fejezetben leírtaknak megfelelõen számolhatók el a költségek, illetve vehetõk igénybe átalányösszegek: A fogyatékosság mértéke Éves átalányösszeg 25 ? 34 % 75 ? 35 ? 44 % 99 ? 45 ? 54 % 243 ? Ugyanígy igénybe vehetõ diétás étkezés utáni átalányösszeg, illetve elszámolhatók a gyógyászati segédeszközök, illetve gyógykezelések költségei, valamint speciális iskola tandíja is. A fogyatékosság mértéke legalább 50 % Ha a gyermekének fogyatékossága legalább 50 százalékos mértékû, akkor jogosult emelt családi pótlékra, melyet külön nyomtatványon igényelhet. Emellett elszámolhatja vagy a tényleges költségeket, vagy havi 262 ? átalányozott adómentes összeget (a fogyatékosság foka szerinti éves átalányösszegek helyett). leírható továbbá a gyógyászati segédeszközök vagy gyógykezelések költségei és speciális iskola tandíja. Ha ápolási díjban részesül, annak összege levonásra kerül a 262 euró átalányösszegbõl, illetve a speciális iskola elszámolt tandíjából. Hivatalos igazolás, igazolás az áldozati státuszról Azok, akik 1938 és 1945 közötti idõszakban történt politikai üldöztetésük révén errõl igazolással rendelkeznek, jogosultak évi 801 ? adómentes összegre. Nyugdíjasok ezt az adókedvezményt az igazolvány bemutatásával közvetlenül a nyugdíjbiztosítónál is érvényesíthetik. Határozat az adómentes összegrõl ? Freibetragsbescheid Amennyiben az adóbevallásban 90 ? felett érvényesít kiadásokból származó adózási kedvezményeket (külön kiadás, jövedelem megszerzésére és megtartására fordított kiadások, rendkívüli terhek), és Ön az adóbevallásban nem jelölte be, hogy nem kéri, a Finanzamt automatikusan kiállít egy ?határozatot az adómentes összegrõl?. Ezt a határozatot az adóhatározattal együtt küldik ki, mellékelve egy a munkáltatónak benyújtandó közleményt is az adómentes összegrõl. Mit jelent a ?Freibetragsbescheid?? A Finanzamt az adott bevallásban elszámolt kedvezmények alapján feltételezi (több tényezõ figyelembevétele mellett), hogy Önnek a rákövetkezõ második évben is hasonló kedvezmények járnak majd, így errõl kiállít egy határozatot. Azért a rákövetkezõ második évre, mert pl. a 2010-es bevallását 2011-ban adja le és dolgozzák fel, így a határozatot abban az évben már nem tudják figyelembe venni, csak 2012-ben. Mit kell tennem a ?Freibetragsbescheid?-del? A ?Freibetragsbescheid?-et az adóhatározattal együtt küldi ki a Finanzamt, és mellékel egy, a munkáltatónak szóló közleményt is. Amennyiben ezt a közleményt átadja a munkáltatójának, akkor a 2012. évi bérelszámolásnál már a havi bérében érvényesül az adókedvezmény, tehát kevesebb adót vonnak le a bérébõl. Mi történik, ha késõbb nem lesz annyi adókedvezményem, mint ami a határozatban szerepelt? Ha leadta a munkáltatónak a Freibetragsbescheid-et, de a ténylegesen igénybevehetõ kedvezmények alacsonyabbak, mint az adóhatározat alapján elszámolt kedvezmény, akkor kötelezõ benyújtani munkavállalói adóbevallást, a kiszámolt adókülönbözetet meg kell fizetnie. Amennyiben nem biztos benne, hogy a második rákövetkezõ évben is lesz ugyanakkora összegû adókedvezményre lehetõsége, akkor a bevallásban megadhat egy alacsonyabb összeget is, amely a határozatban szerepeljen. Továbbra is az adóbevallással, egy összegben szeretném igényelni a kedvezményeket Az adóbevallásban kérelmezheti, hogy egyáltalán ne állítsanak ki adómentes összegrõl szóló határozatot. Ha ezt elmulasztotta és megkapta a Freibetragsbescheid-et, akkor megteheti azt is, hogy nem adja le munkáltatójánál (a határozat ugyanis csak akkor válik érvényessé, ha átadja a munkáltatójának). Az adóbevallás benyújtásával kapcsolatos további tudnivalók Hova kell benyújtanom az adóbevallást? Az adóbevallást ausztriai lakcím esetén a lakcím szerinti Finanzamt-hoz, ausztriai lakcím hiányában pedig a munkavégzés helye (vagy ha a munkavégzés helye változik, akkor a munkáltató székhelye) szerinti Finanzamt-hoz kell benyújtani. Milyen módon nyújthatom be az adóbevallást? Az adóbevallás benyújtható postai úton (javasolt ajánlottan), személyesen vagy elektronikusan a FinanzOnline portálon keresztül. Interneten keresztül (FinanzOnline) csak azok tudják beküldeni, akik rendelkeznek lakcímmel Ausztriában. Az õ számukra azonban mindenképpen javasolt ez a megoldás, mert több elõnye között egyszerûbb benyújtani és gyorsabb a feldolgozása, mint papíron. Meddig kell/lehet benyújtani az adóbevallást? ? a kötelezõ adóbevallást (l1 nyomtatvány) az adóévet követõ év szeptember 30-ig kell benyújtani (a 2010. évi adóbevallást papíralapon alapvetõen 2011. május 2-áig kell benyújtani, de legkésõbb a 2011. szeptember 30-ai póthatáridõig). ? Ha 730 eurónál több olyan jövedelmet is szerzett, amely nem bér-jövedelemadó köteles (pl. vállalkozási tevékenységbõl), akkor jövedelemadó-bevallást (E1) kell benyújtania, az adóévet követõ év április 30-ig (online bevallás esetén június 30-ig). ? az önkéntes adóbevallás benyújtására 5 évig van lehetõsége. Így például 2010-rõl az adóbevallást 2015.12.31-ig adhatja be, illetve 2011.12.31-ig még 2006-os évi bevallásig visszamenõleg nyújthat be adóbevallást. Az adóbevallást legkorábban márciusban érdemes benyújtani, mert a feldolgozáshoz szükséges éves bérigazolásokat a munkáltatónak február végéig van ideje megküldeni a Finanzamt felé, így a benyújtott bevallásokkal a hatóság elõbb érdemben foglalkozni nem tud. a feldolgozás a beérkezés sorrendjében történik, és a feldolgozásra váró bevallások számától függõen idõtartama változó. Figyelem! A gyermek utáni adókedvezmények csak akkor érvényesíthetõk az adóbevallásban, ha a Finanzamt megállapította, hogy adott évben legalább 7 hónapon át jár ausztriai családi pótlék. Ezért, amennyiben gyermek utáni adókedvezményt kíván érvényesíteni, mindenképp tanácsos bevárni a Finanzamt családi pótlék megadásáról szóló értesítését/határozatát! Milyen módon értesülök az adóbevallás feldolgozásáról? A Finanzamt az adóbevallás feldolgozásáról postán határozatot küld (Steuerbescheid), az adóbevalláson megadott címre (magyarországi lakcímre is). Elektronikus úton beküldött bevallás esetén e-mailben értesítik az adózót. Milyen módon fizetik ki Az esetleges adóvisszatérítést (Gutschrift)? A kifizetés történhet arra a bankszámlára, amely az adóbevalláson szerepel vagy lakcímre kézbesítve (csak ausztriai lakcímre!).32 Mi a teendõ, ha az adóhatározatban adóhátralékot állapítanak meg (Nachforderung)? Ha az adóhatározatban adóhátralék szerepel, akkor elsõként meg kell gyõzõdni róla, hogy a határozatban helyesen számoltak-e (a hivatal is tévedhet), esetleg Ön az adóbevallásban nem vagy nem jól tüntetett fel adókedvezményt, költséget. Ha a határozat helyesnek bizonyul is, még mindig visszavonható a bevallás (a határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül), hacsak nem kötelezõ jellegû adóbevallásról van szó. Ha ugyanis kötelezõ az adott évrõl bevallást benyújtani, a bevallás nem vonható vissza, és ha a hátralék jogos, meg kell fizetni. Ha viszont a határozatban szereplõ összeg nem helyes, mert vagy a Finanzamt nem vett figyelembe adókedvezményt, vagy esetleg kimaradt valami az adóbevallásból, akkor a határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül fellebbezést (Berufung) nyújthat be a határozat ellen, kérve benne a hibák kijavítását. Mivel az adóhatóság által elõírt követelés megfizetését a fellebbezés ténye önmagában nem függeszti fel, a fellebbezésben ezt külön kérvényezni kell (Antrag auf Aussetzung der Einhebung?). Ha az adóhátralék több mint 300 euró, akkor a Finanzamt a hátralék megfizetése mellett elõírhat a következõ évre vonatkozó adóelõleget, mely negyedévente fizetendõ. Ha az adóhátralék tévedés folytán keletkezett, akkor az adóhátralékkal együtt az adóelõleg-fizetési határozat (vorauszahlungsbescheid) is megfellebbezhetõ. Ha pedig az adóelõleg elõírására okot adó körülmények idõközben megvaltoztak (pl. korábban két párhuzamos ausztriai munkaviszony volt, és az egyik megszûnt), az adóelõleg-fizetési határozat ellen önmagában is jogorvoslati kérelem nyújtható be. Állapot: 2011. március










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!